Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Politikusbűnözés ellen a Jobbik

2009.12.30

Alkotmányellenes titoktörvényt eredményezett az MSZP és a Fidesz legutóbbi paktuma, ezért a Jobbik azt várja el Sólyom Lászlótól, hogy aláírás helyett kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. A súlyához képest elhallgatott, kétharmados jogszabály-módosítás következményeként egy dokumentum akkor sem hozható nyilvánosságra, ha jogtalanul titkosították pl. bűncselekmény takargatására, sőt a leleplező jobbikos országgyűlési képviselőre vár szabadságvesztés, a mentelmi jog államtitoksértésre vonatkozó kivétele miatt.

A T/6147 számú kormányjavaslat bárkinek lehetőséget adott volna arra, hogy kérje egy titkosított adat minősítésének bírósági felülvizsgálatát, azonban Tóth Károly, az MSZP – parlamentből kieső – politikusbűnözőjének módosító javaslatára tovább korlátozták a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogot. (Ennek alkotmányellenességére alaposan rávilágított a Társaság a Szabadságjogokért és más civil lobbiszervezetek, amelyek nem vádolhatók azzal, hogy a Jobbik számonkérő programját szeretnék ezzel segíteni.)

A jövőben már a rendkívül széles titokköri jegyzéknek sem kell megfelelni, ha valamit minősítenek, bármi titkosítható pl. a verseny elkerülése, valamely személy vagy szervezet jó hírnevének védelme apropóján, sőt akár jogszabálysértés vagy a hatékonyság hiányának leplezése céljából is. Szintén Tóth javaslatára, a Fidesz szavazataival került ki a törvényből az is, hogy csak akkor lehet minősíteni egy adatot, ha a titkossághoz nagyobb közérdek fűződik, mint amekkora a nyilvánosságához fűződne.

A politikusbűnözők még azt is leszavazták, hogy a Nemzeti Biztonsági Felügyelet statisztikákat készítsen és hozzon nyilvánosságra arról, mennyi adatot és hogyan minősítenek az egyes állami szervek. A Jobbik ezzel szemben a nyilvános, internetes katalógusrendszer híve, ahol nyomon követhetők a titkosítások kötelező felülvizsgálatai, a minősítések megszűnése vagy megszüntetése esetén pedig a dokumentumok rögtön letölthetővé válnak.

A kormányülésekről készült összefoglalók, kép- és hangfelvételek titkosításának 10-ről 25 évre való emelésének SZDSZ-es elutasítása egy haldokló ember őszinteségi rohamához hasonlítható, akinek már minden mindegy. Az MSZP és a Fidesz pedig nagykoalíciót mutat, amikor leszavazzák azt a módosító javaslatot, mely szerint érvénytelen a titkosítás, ha nem álltak fenn a minősítés törvényes feltételei (ez azt jelenti, hogy egy dokumentum így akkor is titkos maradhat, ha jogtalanul minősítették azzá).

A titkosítások bírósági felülvizsgálatának lehetősége még inkább csak formalitás lett, az adatvédelmi biztos jogának további szűkítése pedig arcátlanság. Eddig is csak az ombudsman döntése nyomán indulhatott (volna) bírósági felülvizsgálat, azonban az adatvédelmi biztos 14 éves története során egyszer sem történt ilyen! Így a politikusbűnözés durva elterjedését jelzi, hogy kiszavazták a törvényjavaslatból azt a bővítést, hogy a jövőben bármely állampolgár kezdeményezhesse egy titkosítás feloldását.

A jogkörükkel visszaélő minősítőkkel szemben – pl. bűncselekmény titkosítása miatt – a Jobbik szankciók bevezetését szorgalmazza. A mostani törvény azonban csak azok büntetését vezette be, akik kevésbé szigorúan védett adatokat nyilvánosságra hoznak, míg súlyosabb államtitoksértés esetén akár szabadságvesztés és parlamenti mandátum visszavonása vár a magunkfajta honatyára. Az MSZP-Fidesz paktum nem ad felmentést arra az esetre, ha valaki közérdekből hoz nyilvánosságra titkosított adatot, akkor sem, ha az információ nyilvánossá tétele fontosabb, mint annak titkossága, például a segítségével milliárdos korrupciós ügyet lepleznek le.

A jogvédő szervezetekhez csatlakozva a Jobbik kifogásolja azt is, hogy a kétpárti törvény szerint csak a titokgazda tehet feljelentést kiszivárogtatás esetén. Így ugyanis a politikai maffia dönthet arról, kit büntessenek az államtitoksértők közül.

A Jobbik nemcsak a kialakult titkosítási gyakorlatot szeretné felülvizsgálni, hanem a korábbi titkosításokat is mind, különösen a bűncselekmények feltárása érdekében (az elévülési idő meghosszabbítása is szükséges a titkosítási időszakkal, miként a mentelmi jog esetében ez már hatályos). A keddenként kiadandó, politikusbűnözés elleni közleményeimben a következő hetekben arra mutatok példákat a titkosítások tükrében, mit érnek a feljelentéseink, ha beleláthatunk a politikusbűnözők cinkelt lapjaiba, s mit, ha csak sötétben tapogatózunk.

Novák Előd,
a Jobbik alelnöke

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.